Minden nagyvárosnak szüksége van kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre. A klímaválság, a gazdasági nehézségek vagy épp a szomszédunkban zajló háború és a vele járó humanitárius katasztrófa mind olyan kihívások, amelyek a világ számos városát állítják kihívások elé.

Öt évvel ezelőtt azért indítottuk el a Budapesti Városdiplomáciai Akadémiát, hogy ezekkel a kihívásokkal ne egyedül, elszigetelten kelljen megküzdenünk. Az volt a célunk, hogy általa is építsük Budapest nemzetközi kapcsolatait és a lehető leghatékonyabban kiaknázzuk a kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket.

Büszke vagyok arra, hogy Budapest élen jár e kapcsolatok kialakításában: a V4-es fővárosokkal létrehoztuk a Szabad Városok Szövetségét, amelynek azóta sok más város mellett Kijev, Los Angeles és Tajpej is a tagja lett. Az egymással szolidáris, a jó gyakorlatokat kölcsönösen megosztó városok ma már az Európai Unióban is hatékonyabban képviselik az érdekeiket.

A Budapesti Városdiplomáciai Akadémián évente 20–25 fiatal részesül nemzetközi mércével is magas színvonalú diplomáciai képzésben. Ez azt jelenti, hogy ma már száz felett van azon minősített fiatal szakemberek száma, akik a jövőben akár képviselhetik is Budapestet a diplomácia világában. A városdiplomácia a nemzetközi kapcsolatrendszer viszonylag új és gyorsan fejlődő területe, ezért a képzés mellett az Akadémia kutatja és fejleszti is a városdiplomáciát.

– Karácsony Gergely főpolgármester

A városdiplomácia új műfaj – mind a gyakorlatban, mind az oktatás területén. A klasszikus diplomácia az államok közötti kapcsolatokat kezeli. A múlt században, kivált annak második felében bontakozott ki az államok fölötti kapcsolatok rendszere, a nemzetközi szervezetek gazdag világa és vele párhuzamosan a szupranacionális politika elmélete és oktatása. E két szinthez képest mindmáig mostoha terület a harmadik dimenzió, a szubnacionális diplomácia: a tartományok és a nagyvárosok nemzetközi kapcsolatai, holott ez a terület is rohamosan fejlődik.

Az emberiség többsége – és növekvő hányada – él városi agglomerációkban. Itt sűrűsödnek a globális világ gondjai: a közlekedés, a környezetszennyezés, a bevándorlás, az egészségmegőrzés, az oktatás, a hulladékgazdálkodás és számtalan egyéb kihívás. A megoldást a lakosság a városok vezetésétől várja, miközben az eszközök többsége – a költségvetés, jogalkotás, közhivatalok, fegyveres testületek stb. – fölött a központi kormányok rendelkeznek. Ez az ellentmondás közös akarattal és szoros együttműködéssel feloldható, ám ha hatalmi érdekek is közbe szólnak, akkor rendszerint a városok, tartományok húzzák a rövidebbet az erőfölényben lévő kormányokhoz képest.

A szubnacionális szereplők helyzetét javíthatja a nemzetközi összefogás, egymás jó gyakorlatának megismerése, közös akciók szervezése. Budapest ebben élen jár, kiemelkedő és sikeres kezdeményezése a 2019-ben alapított Szabad Városok Szövetsége, amelynek már 39 tagja van. Úttörő lépés volt a Budapesti Városdiplomáciai Akadémia megalapítása is 2020-ban. A szubnacionális diplomácia oktatása világszerte gyermekcipőben jár, alig egy-két városban találunk ilyen stúdiumot. Akadémiánk öt évvel ezelőtt töretlen úton indult el, sok lelkes szakember bevonásával építettük lépésről lépésre a városdiplomáciai képzés tartalmát. A tananyag és az alkalmazott módszerek évről évre csiszolódtak, az oktatást megvalósító előadók gárdája is fejlődött. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszottak a hallgatók visszajelzései.

– Balázs Péter igazgató